Néhány nap múlva, július 7-én kezdődik az immár harmadik alkalommal megrendezett Echo Nyári Akadémia a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban.

Az egy héten át tartó nemzetközi mesterkurzust Kováts Péter, Varga István, és Fülei Balázs vezeti, ők adják július 7-én este a nyitókoncertet is, amelyen Haydn, Beethoven, és Mendelssohn egy-egy triója hangzik el. A kurzus ideje alatt délutáni kávékoncertekre várják az érdeklődőket, információk és a részletes program itt található: www.echosummeracademy.hu

A kurzus kamarazenei műhelyében folyó munka egyik jellegzetessége, hogy együtt játszanak tanárok és diákok. Azt, hogy pontosan mit is fed a „magyar kamarazenei hagyomány” kifejezés, Fülei Balázs, az Echo Nyári Akadémia alapítója így fogalmazta meg: 

A Weiner Leó nyomán köztünk élő tradíciónak egyes egyedül az a lényege, hogy a zenében elhelyezkedő szólamok egymástól független életet élnek. A kamarazenében nem az az érdekes, hogy néhányan összeülnek, és érzékenyen egymásra hangolódva, saját zenei gondolataikat egyeztetve létrehoznak valami közöset, hanem az, hogy alapvetően minden egyes rétege külön megfogalmazásban szólal meg, és önálló élete van. Ezáltal válik a zene élővé. Egy olyan hangszeren is, mint például a zongora, ahol egy ember több szólamban játszik, csak akkor lesz élő a zene, ha az ujjak alatt megszólaló szólamok külön életet élnek, és együttesen mégis egységesek. Mindig elrettentő példa számomra a számítógépes stúdióprogram, amikor a különböző mikrofonok által felvett sávok együttesében megy egy függőleges csík, és mutatja, hogy mi szól együtt. Ez a kamarazenei gondolkodásnak pontosan az ellentéte, a halála. A kamarazene ugyanis akkor jó, ha ez a bizonyos függőleges csík állandóan idomul, állandóan változik, olyan, mint egy szelíd függöny, ami meglibben, ha valaki meglibbenti az együttest. Vagyis: a szólamok egyszerűen hatással vannak egymásra. Visszatérve a kamarazene fogalmához: nem azt látom a legfontosabbnak, hogy a szó eredeti jelentését tekintve, egy szobában összegyűlünk és élvezzük az együttmuzsikálást, hanem azt, hogy önálló életűvé teszünk zenei rétegeket. Nekünk ez mindig is fontos volt, és szerintem éppen ez, a zenei rétegek szuverenitása teszi egyedülállóvá a magyar zeneoktatást. 

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések