„Bartók Béla személyisége titokzatos. Öntudatos és sértődékeny művész, meghatóan gondoskodó apa, szemérmes szerelmes, jó humorú történetmesélő, művészi céljaiban engesztelhetetlen, éles szemű és szarkasztikus megfigyelő, igazi hazafi. Színészpróbáló feladat Bartók szövegeit mondani” – írja Bálint András a Viva Bartók! műsorfüzetének előszavában.

József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő névnapja alkalmából 1800. május 7-én koncertet rendeztek a budai Várszínházban.

Fülei Balázsról forgatott portréfilmet az Echo tv stábja. A Magyarok című sorozatba készített, egyórás műsor március 30-án került adásba. 

A Muzsikás Együttes és Fülei Balázs március 30-án Luzernben mutatta be az itthon már két éve futó, Allegro barbaro című programot, ami Bartók és Kodály zongoradarabjain, valamint az azokat ihlető népi dallamokon alapul.

Március 18-án a Vigadóban Fülei Balázs szólóestet adott Schubert műveiből. A koncertről Varga Péter írt kritikát.

A 14. Forum Internacional de Música de Orihuela már harmadik alkalommal hívja meg Fülei Balázst, hogy négynapos zongora mesterkurzust tartson. A zenei fórum záróeseményeként szólóestet ad, a műsorban Beethoven darabjai szólalnak meg. 

Mi volt előbb: zene vagy tánc? Vagy mindig is együtt léteztek?

1820-ban a berlini kiadónak, Adolf Martin Schlesingernek sikerül megállapodnia Beethovennel három zongoraszonáta megírásáról.

Franz Schubertnek mindössze harmincegy év adatott, mégis ő talán az a zeneszerző, aki a legrövidebb idő alatt a legtöbb maradandó művet alkotta. Az elismerés azonban többnyire elmaradt, a kiadók – kevés kivétellel – visszautasították, a megpályázott állásokat mindig más kapta meg, és a színházakat is hiába ostromolta.