Bartók Béla születésnapját egy nappal korábban, március 24-én ünnepli a Bartók Rádió, ahova a legkülönbözőbb zenei műfajokat felölelő, ingyenes programokkal várják az érdeklődőket.

Faoszlopok lószőrrel fedve és márványutánzatba burkolva – ez az elegy biztosítja állítólag az Ukrán Nemzeti Filharmónia termének legendásan jó akusztikáját.

A londoni Christie’s aukciósház 1998-ban módosította az addig használt művészettörténeti korszakolását, és a kortárs jelzőt ettől kezdve csak az 1970 után készült művek kaphatták meg.

Fájdalmasan hiányolva a francia szerzők műveit az európai színpadokról, Debussy 1915-ben elhatározza: újjáéleszti a jellegzetesen francia zenét.

Decemberben jelent meg a Radnóti Színház évados kiadványa, ami mostantól már elektronikusan is olvasható. Az évad első premierje, a Viva Bartók! című levélkoncert kapcsán Balint Andrással és Fülei Balázzsal is készült interjú.

Rendhagyó meglepetés várta Fülei Balázs A Zongora gasztronómiája című programján a közönséget január végén, a Bartók Emlékházban: koncert után, szokatlan ráadásként, megkóstolhatták az Adorján Csongor séf készítette különlegességet.

Mi mindenre van szükség ahhoz, hogy három-négy, egymást nem ismerő muzsikus egymásra hangolódjék, és együtt tudjon játszani?

Rigában 1919-ben alapították meg a Lett Zeneakadémiát, első rektornak pedig a harminc éven át a híres szentpétervári Konzervatóriumban tanító lett zeneszerzőt, Jāzeps Vītolst nevezték ki, aki értelemszerűen a pétervári tradíciókra alapozta a zeneoktatást.

1830. november 2-án a húszéves Chopin kocsira szállt, hogy maga mögött hagyja Lengyelországot, és Párizsban kezdjen új életet.