Amikor a berni Konzervatórium egyik hegedűs növendéke, Alexander van Wijnkoop és tizenhárom diáktársa 1962-ben megalakította a Camerata Bernt, elhatározták, hogy csakis karmester nélkül, és állva fognak játszani.

Tekinthetjük-e a kottát receptnek, az előadást pedig az elkészült ételnek? Mi történik, ha kizárólag recept alapján játszik a művész? 

A zenei világ egyik legrangosabb kamarazenekara, a Camerata Bern, amely a közelmúltban olyan vendégművészekkel játszott együtt, mint Vadim Repin, Heinz Holliger, Maurice André, Jean-Pierre Rampal, Gidon Kremer, és Schiff András – február elején a Zeneakadémia Nagytermében Fülei Balázzsal ad közös koncertet.

Bécs, 1795. A hatvanas évei elején járó, Európa-szerte ünnepelt Haydn hazatér Angliából, ahol még a királyi család is maradásra akarja bírni, és befejezi a C-dúr zongoratriót. Ugyanekkor és ugyanitt a huszonöt éves Beethoven, aki mindenáron a zeneszerző-fejedelem Haydntól szeretne tanulni, elkészül a c-moll trióval.

Az ünnep meghitt hangulata, de a magány és az elmúlás érzete is átszínezi az idős Liszt tizenkét darabból álló, Karácsonyfa című ciklusát.

Szenvedélyes túrázóként több mint hatvan éven át járta a Mátrát.

„Bartók Béla személyisége titokzatos. Öntudatos és sértődékeny művész, meghatóan gondoskodó apa, szemérmes szerelmes, jó humorú történetmesélő, művészi céljaiban engesztelhetetlen, éles szemű és szarkasztikus megfigyelő, igazi hazafi. Színészpróbáló feladat Bartók szövegeit mondani.”

A feltételezések szerint Watteau Indulás Cythera szigetére című képe ihlette a darabot. A görög szigetet a mitológia Aphrodité szülőhelyeként tartja számon, és az örök tavasz, a boldogság szigeteként vált ismertté.

Hol Liszt Sposalizio című darabjának és az ezt ihlető Raffaello festménynek közös pontjait keresték Polgár Botond szobrászművésszel, hol Megyesi Zoltán mesélt arról, milyen érzelmeket indít el benne, ha Schubert Téli utazását énekli – Fülei Balázs Musica című műsora a Bonum Tv-n a legkülönbözőbb asszociációknak adott teret.